III. rész

-Jamie, ideje iskolába menni!- rázta meg valaki a vállam. Kinyitottam a szemem és anyu ült mellettem.
-Hány óra?- nyújtóztam ki.
-7 óra. Elaludtál, miután hajnali fél egykor feküdtél le.
-Szóval nem feküdtem le időben?- keltem ki az ágyból és mentem a gardróbomba.
-Hát nem épp.- sétált ki anyu a szobámból, én pedig felöltöztem. Felvettem egy fehér Adidasos pólót, egy szaggatott farmert és egy fehér patikát. A hajam simán leengedtem és hallgattam Dinah tanácsára, miszerint rakjak fel egy kis sminket.
Egy kicsi tust, szempillaspirált és matt rúzst tettem fel. Ezután kezembe kaptam a telefonom és lesétáltam a lépcsőn. Amikor lementem a lépcsőn egyedül Dinah, Joe és Jace voltak a konyhában.
-Hol van anya és apa?- sétáltam a szekrényhez a sültkrumplimé és a ketchup-é.
-Apa elment dolgozni, anya pedig állásinterjúra.- mondta Joe, miközben a sültkrumpliját rágta.
-Végre dolgozik valamit. Milyen állásinterjúra ment?-  fogtam egy villát és leültem enni.
-Állatorvos lesz újra, ha minden igaz.-mosolyodott el Joe.
-Örülök, hogy végre nem itthon ül.- mondtam.
-Miközben ettem felmentem Vine-ra és átnéztem az összeset. Azonban megakadt a szemem egy Shawn Mendesesen. Halványan elmosolyodtam, hogy milyen aranyos és vicces. Én csak arra vágyom, hogy az enyém lehessen. Megreggeliztem és elindultunk Joe-val a suliba.
Joe: Szép a szemed!
Én: Lehetne rosszabb is, de ez is pokolian fáj.
Joe: Elhiszem. De azért azt ugye tudod, hogy mindenki rólad fog beszélni?
Én: Tudod, mit? Nem érdekel mit mondanak mások. Azt beszélnek, amit akarnak. Semmit sem tudnak, amit én, szóval. Majd, ha átélik azt, amit én, akkor majd kibeszélhetnek.
Joe: Oppá! A kishúgom lassan észheztér.
Én: Hallgass már!- ütöttem bele a karjába játékosan.
Beértünk a suliba és odamentünk a haverjaihoz.
-Szia, No!- bátyám legjobb barátja, James jött oda hozzám és jó erősen megölelt.
-Hali,James!- öleltem vissza.
-Hogy vagy nagylány?- tette a vállamra a kezét.
-Jól, de nekem most mennem kell. Csak gondoltam köszönök nektek.
Amikor beléptem a terembe pont becsöngettek. Leültem a helyemre és a tanár csalódottan nézett rám.
-Hogyhogy ilyen korán, Ms Cass?- sétált a padomhoz.
-Nem szerettem volna késni, mint tegnap.-mosolyodtam el.
-Oh, hát ez nagyszerű.-mondta, miközben visszasétált az asztalához.
Mindenki lassan beszállingózott a terembe és csúnya nézéssel díjaztak.
Lassan kicsöngettek és felkeltem a helyemről, de Lily és bandája nekem jöttek.
-Szép a szemed!- mosolygott rám gúnyosan.
-Szép a hajad.-szóltam vissza.
Csak megforgattam a szemem és tovább mentem.
A következő óráról is kicsit késtem.
-Ms Cass, késett.- üvöltött a tanár. Mindenki elkezdett nevetni, kivéve Shawn-t. Leültem a helyemre és a tanárra figyeltem.
Végre az utolsó órának is vége lett és elindultam Joe autójához, mert megbeszéltük, hogy ott várjam meg. Oda mentem, ahova reggel parkolta az autót, de ott nem volt autó, főleg nem az övé. Zavartan elindultam gyalog. Sétáltam a járdán, amikor Lily, Melissa és Clarissa lecsaptak a flancos autójukkal. Január van, szóval elég hideg is, szóval elkezdtem vancogni.
-Sok sikert!- kiáltott utánam, miután lefordultak.
-Sok sikert!- morogtam magamnak.
-Itt is van!- hallottam magam mögül a kiabálást. Megfordultam és egy csapat lány futott felém. És is nekieredtem, és ahogy csak tudtam futottam, hátra se néztem, de féltem. Az első utamba eső helyre mentem, ami egy park volt. Hátranéztem, hogy követnek-e még, de véletlen nekimentem egy fának és utolértek.
Elvették a telefonom, a cipőm és a hátizsákom. Fájdalmamban elkezdtem sírni. Mezítláb voltam, telefon és hátizsák nélkül. Annyira fájt mindenem, hogy leültem az első padra, amit megláttam. Mialatt a padon ültem kisírtam a szemem. Hogy fogok most hazamenni? Hogy fogok akárkit is felhívni? Azt se tudom hol vagyok. Nagyon fáj mindenem.
-Szia... Jól vagy?- hallottam valaki hangját pár lepésre tőlem. Felnéztem és Shawn volt az pár másik fiúval. Focimezben voltak és volt náluk egy focilabda.
Nekem a sminkem totálisan szét volt kenődve. Na épp ezért nem hordok sminket, mert szétsírnám. Nem tudtam megszólalni, úgyhogy csak megráztam a fejem.
-Mi a neved?- hajolt fölém egy barna hajú barna szemű srác.
-Nora, tudom. Az osztályomba jár.- mondta Shawn a fiúknak.
-Jól vagy, Nora?- kérdezte egy másik barna hajú és barna szemű srác.
-Nem akar beszélnk, nem veszitek észre?- szólt közbe egy feketés hajú srác.
-Szükségem lenne egy telefonra.-szipogtam.
-Tesség.- nyújtotta mindenki felém a sajátját.
Halványan rájuk mosolyogtam.
-Hé. Mosolyt csaltunk az arcára.- mondta egy hosszabb hajú srác.
-Oké. De kinek a telefonját szeretnéd?- kérdezte egy szőke srác. Ránéztem a telefonjaikra és végül Shawn szürke iPhone-ját választottam.
-A kedvenc színem a szürke.- mondtam magyarázatképp. Joe-t hívtam, mivel ő hagyott magamra.
*becsöng*
Joe: Igen?
Én: Szia, itt No! Mi a francért hagytál ott a suliba?-vettem mély levegőt.
Joe: Úristen No, sajnálom. Merre vagy?
Én: Egy sulihoz közeli parkba. Ide futottam, mert egy csapat lány üldözött.-sírtam el maga.- Elvették a telóm, a patikám és a hátizsákom is.
Joe: De kik voltak azok?
Én: Nem tudom. Nem ismerem őket.
Joe: Oké, mindjárt indulunk. És tényleg sajnálom, No!
Amikor visszaadtam a telefont Shawnnak mindenki aggódva nézett rám.
-Ki tette ezt veled?- kérdezte a barna szemű, barna hajú srác.
-Mint már mondtam, nem tudom.-kezdtem el sírni.
-Hé. Ne sírj.- mondta a feketés hajú srác, miközben letörölte a könnyeim.
-Miért ne? Hetedik óta bántalmaznak. Hidd el nem ez a legrosszabb dolog, ami velem történt.- nyeltem egy hatalmasat.
-Ki volt az, aki egy ilyen szép lányt bántott?- kérdezte meg a szőke hajú srác.
-Ki nem?- próbáltam elkerülni a szemkontaktust a fiúval. -Egyedül hagynátok?- kérdeztem meg őket, mielőtt még újabb kérdéseket tettek volna fel.
-Persze.- mondta a hosszabb hajú srác, majd elindultak vissza a focipályára, Shawn azonban mellettem maradt.
-Hé, kérdezhetek valamit?- szólalt meg.
-Aha.- mosolyodtam el halványan. Amikor feltette volna a kérdést, megjöttek a tesómék.
-Gyere, No!- futott felém Jace. Elrántott Shawn mellől, mielőtt ő bármit mondott volna. És beültem Dinah mellé hátra, ő pedig visszasétált a pályára.
-Mi a fene történt? Mindent tudni akarok.- kérdezett meg nővérem.
-Nem tudom. Sétáltam haza és Lily-ék lecsaptak. Aztán még mielőtt lekanyarodtak volna annyit mondtak, hogy sok sikert. És aztán hátrafordultam és kb 10 lány futott utánam. Elkezdtem futni, de utolértek és elvették a cuccaim. Aztán odajöttek hozzám a fiúk és én Shawn telójáról felhívtalak titeket. Ő az osztálytársam.- meséltem el nekik mindent, ami történt.
-Csak várják meg a ribancok, hogy találkozzak velük.- nézett nővérem maga elé idegesen.
-Ez az én hibám. Meg kellett volna keresselek hamarabb.- mondta szomorúan Joe.
-Ez senkinek sem a hibája. Jól vagyok.- emeltem fel a kezem.
-Meg kell mondanunk mindent anyuéknak.- Jace nézett rám a visszapillantó tükörből.
-Miért? Van egy jó munkája és nem akarom, hogy újra felmondjon.- emeltem fel a hangom.
-Különben meg szerintem tudják.- mondta Jace.
-Hát lehet. Én csak azt akarom, hogy normális életünk legyen.- vontam meg a vállam.
Amikor hazaértünk anyáék már a kapuban vártak minket. Már mindent tudnak. Odafutottam anyához és megöleltem.
-Kérlek ne aggódj miattam, én jól vagyok. És kérlek ne is haragudj rám.
-Nem vagy bajban No. Örülök, hogy nincs semmi bajod.- símitott végig a hátamon.
-Anya, ellopták a telefonom, ki kell nektek fizetnem.-indultam fel a szobámba a zsebpénzemé.
-Nem No, nem kell kifizetned nekünk semmit se. Minden rendben, visszaszerezzük a telefonod.- állított meg apa.
-Most pedig menj és pihenj egy kicsit.-puszilta meg arcom Dinah.
-Oké. Szeretlek titeket.-öleltem meg mindenkit, mielőtt felmentem volna a lépcsön.
Felmentem a fürdőszobámba és fürdeni készültem. Levetettem a ruháim és beálltam a tuskabinba. Megmostam a hajam és hagytam, hogy végig follyon testemen a víz. Tusolás közben mindig végiggondolom a napot. Kik azok a fiúk? Miért maradtak mellettem, amíg nem jöttek tesómék? Miért hívtak engem szépnek?
Miután kiléptem tuskabinból megtörölköztem, majd elkezdtem kifésülni a hajam. Felvettem a kikészített alsóneműt és átsétáltam a szobámba. Ott kerestem a szekrénybe egy fehér rövidujjút és egy rövid farmert, felöltöztem és a derekamra kötöttem egy piros kockás inget.
-Pár ember téged vár az ajtóban.- szólt be szobámba nővérem.
Nagyon fáradt voltam, úgyhogy lassan mentem le a lépcsön. Lehet, hogy Lily, Melissa és Clarissa azok, de az is lehet, hogy a lányok akik kergettek.
Mielőtt kinyitottam volna az ajtót vettem egy mély levegőt. Nagyon meglepődtem. A fiúk voltak a parkból, de Shawn nem volt köztük.