II. rész

-Miért nem vagy még felöltözve életem? Egy új év kezdődik.-sétált be a szobámba Dinah. Sétált volna a gardróbomba, de meglebegtettem előtte a kikészített ruhákat. Lazán akartam felöltözni. Egy rózsaszín inget, egy fekete cicanadrágot, hozzá a kedvenc barna csizmám és kardigánom vettem fel. Kiegészítőként beraktam a rózsaszín gyönyfüggőm és egy láncra hasonlító nyakláncot. Sminkelni nem szokásom -na meg nem is tudok-, de ma még arra is lusta voltam, hogy megcsináljam a hajam, úgyhogy csak megfésülködtem. Amióta elkezdődött ez az egész zűr, azóta egyre kevésbé érdekel, hogy miben vagyok, vagy akár hogy nézek ki.
-Nem engedhetem, hogy így menj iskolába első nap. Vegyél fel valami cukibbat vagy szexisebbet.
-Nincs se cukibb, se szexisebb ruhám, úgyhogy erről ennyit.- sétáltam be a fürdőbe fogatmosni.
-Válassz valamit az én ruháim közül. Egyforma magasak vagyunk.-sétált utánam. (I.M.: Dinah modell, szóval ő sokkal fittebb.)
-Aranyos vagy Dinah, csak én nem vagyok oda az ilyen ruhákért, úgyhogy köszi,de nem!- indultam le a konyhába. A telóm nyomkodtam, amit most karácsonyra kaptam.
Anyuék nagyon féltenek,  úgyhogy mindent megkapok, amire vágyok. Leültem reggelizni nővérem és Joe közé. Anya elém rakta a teli tányért.
-Köszi anyu!- haraptam bele a szendvicsembe. Imádom anyu szendvicseit, mert van benne minden. Ebbe van zöldség is, meg sonka is. Pont tökéletes. Mivel sokat eszek, én még kaptam egy tükörtojást is.
-Szívesen kicsim! Biztos akarsz ma iskolába menni?- kérdezte anya aggódva, miközben mosta el a sütőt, amiben sütötte a tojást.
-Anyu! Egész decemberben kórházban voltam, nem hiányozhatok tobbet, mert kivágnak.- mosolyodtam el halványan.
-Oké, de ha bármi történik tudod mit kell tenned!
-Persze. Ja és. Nektek vissza kellene mennetek dolgozni. Én jól vagyok, meg amúgy is itt van nekem Joe.- kacsintottam fiatalabbik bátyámra.
-Aggódok, kicsim. Még ha lesz is állásom egyenlőre csak rész-munkaidőst vállalok.- ölelt meg
-Már kezdetnek így is jó.-pusziltam meg az arcát.
-Mennem kell, máris késésben vagyok. Szerencsés napot, No! ( Nore beceneve a No.) Apa még köszönt egy utolsót mindenkinek mielőtt elhagyta volna a házat.
Miután megettem reggelim elmostam a tányérom és vártam Joe-ra, hogy elkészüljön. Mire elkészült addigra a kulcs már a kezemben volt.
-Sziasztok!- pusziltam meg Dinah-t és Jace-t. Anyut hagytam utolsónak. Kisétáltunk az autóhoz és én bepattantam az anyósülésre. Miután bekapcsoltam magam egyenest mentem tumblizni.
-Nora ne csináld ezt, azt akarom, hogy végre legyen egy jó napod! És ehhez az kell, hogy ne tumblizz.- fordult vissza Joe a kormányhoz, és az utat figyelte.
-Kíváncsi vagyok, az emberek mit fognak szólni.- suttogtam mozdulatlanul, telefonom figyelve.
-Nora, tedd el a telód!- emelte fel bátyám a hangját.
-Jólvan, nem kell kiakadni. Tettem el a telóm a zsebember, de mivel mindketten csöndben voltunk, inkább kapcsoltam zenét. Justin Bieber Sorry-ja ment épp a rádióba. Imádom ezt a zenét, úgyhogy elkezdtem énekelni. Joe csak nevetett rajtam.
Kiszálltunk a kocsiból, és engem elfogott az idegesség.
-Uhh, idegesebb vagyok, mint gondoltam.-suttogtam a szavakat a bátyámnak.
-Ne aggódj, én itt vagyok. Merre szeretnél menni?- tárta szét a karját. -Nem, Joe. Menj a barátaidhoz. Úgyis rég beszéltél velük.- fordultam a társaság felé.- Nem mondom el anyának, nyugi.- súgtam oda neki nevetve. 

-De biztos vagy ebben,No?- nézett rám aggódva.
-Jól vagyok. Amúgy is. Bármelyik pillanatban becsöngethetnek. Meg az igazgatóiba kell mennem. Változott szerintem az órarendem.- öleltem meg. Ő adott egy puszit, majd elindult a barátai felé.
-Nagyon szerencsés, hogy ilyen barátai vannak, mint ők.- suttogtam magam elé. Nagyon boldog mindig, ha a barátaival lehet.
Az igazgatóiba mentem. Az igazgatóval, Mr. Somersszel régóta jóban vagyunk.
-Helló, Mr. Somers.-kopogtem be az ajtón.
-Igen? Ó, szia, Nora. Már régóta nem láttalak, hogy vagy?- kelt fel a székéből és ölelt meg.
-Már ön is hiányzott.- öleltem vissza.
-Gyere be, foglalj helyet és beszélgessünk!
Leültem és elkezdtünk beszélgetni.
Mr. Somers: Hogy ment a terápia? Milyen volt a szünet? ( tudja, hogy egész decemberben kórházban voltam)
Én: Öhm... A terápia fárasztó, de viszont hatásos. És a szünet is oké volt.- kuncogtam el magam.- A karácsonyt kórházban töltöttem.
Mr. Somers: Örülök, hogy jól megy a terápia. És minek köszönhetem a látogatásod?
Én: Ja, igen. El szeretném kapni az új táblázatomat.
Me. Somers: Lássuk csak!
Oda lépett a számítógépéhez és az ujjai máris a billentyűzetet szántották. Hallottam a csengőt, de én Mr. Somersszal maradtam.
-Meg is lennénk.- tartott a kezében egy papírt.- Ez az órarended, ez pedig igazolás, mert az első óráról késtél.- nevette el magát.
-Oké. Viszlát, Mr. Somes.- léptem ki a folyosóra. Megnéztem a papírom, hogy mégis hova kell mennem. A papír szerint Ms. Fray-jel van órám. Elindultam a terem felé. Bekopogtam és egy szőke tanárnő fogadott.
-Jó napot!- mosolygott, miközben beléptem a terembe.
-Jó napot! Változott az órarendem és itt van első órám.-suttogtam gyorsan és odaadtam a tanárnőnek az igazolást.
-Ó, igen. Ő Nora Cass és most jött közénk. Köszönjetek neki!- mondta a valaha volt legjobb tartással. Senki se köszönt, csak nevettek.
-Oké, mindegy. Ülj le valahova.- adta vissza az órarendem. Szétnéztem az osztályban, hol van hely, de megakadt a szemem pár ismerősön. Lily-n, Clarissan és Melissan. Ők azok, akik miatt öngyilkos lenni.
Ez az óra végülis gyorsan elmúlt. Amíg a tanárnő a táblára írt, addig a picsák papírgalacsinokat dobáltak hozzám. Amikor végre kicsengettek lassan felálltam és a lányok mögött mentem.
-Nora erősnek mutatja magát, de én tönkre fogom tenni.- mondta Lily a bandájának. Mindenki tudja, hogy ő a főnök.
-Igen. Meg azt hiszi, hogy most népszerű lett, pedig ugyanaz az ember aki maradt.- helyeselte Clarissa. A szavai a földre taszítottak.
-Ugyan lányok. Kár róla beszélni. Inkább menjük átöltözni. Tudjátok, tesink lesz.
Elbicegtem a második órámra, de innen is késtem kicsit. Amikor beléptem az osztályba mindenki rámnézett. Széltnéztem a társaságon és megakadt a szemem Rajta. Shawn Mendes, a legszexibb, leghíresebb srác az iskolába, és még a hangja is rohadt jó. Már régóta bele vagyok esve, de ez kezd reménytelen lenni, mert a Lily-féle lányokkal van jóba.
-Szia. Ki vagy te?- mutatott rám a tanár ráncos ujjával.
-Nora vagyok és változott az órarendem, azért vagyok itt.- adtam át neki a papírt.
-Oké, ide ülj le!- mutatott a Shawn melletti helyre. Kezdtem elpirulni, de attól leültem, ahogy mondta. Shawn a füzetébe nézett és úgy tűnt észre sem vett.
-Oké, osztály. Van egy új tanulónk, Noah.
-Nora.- javítottam ki. Mindenki elkezdett nevetni, hogy a tanár elolvasta a nevem.
Ez az óra is gyorsan elmúlt, úgyhogy mehettem enni. Fogtam a kajám és elindultam a menzára, hogy keressek magamnak helyet, ahova leülhetek. Megláttam egy üres asztalt és elindultam oda, de valaki rám borította a spagettit. Mindenki rajtam nevetett meg fényképeztek.
-Ez történik, ha valaki el akarja venni az asztalunk.- ült mosolyogva az asztalnál Lily. Felment bennem a pumpa és a narancslevét a fejére öntöttem.

Amikor felébredtem idegen helyen taltam magam. Joe mellettem ült, anya pedig egy nővel beszélt.
-Hol vagyok?- ültem fel óvatosan.
-Kórházban. Lily jól fejbevágott.- szorította össze a fogát bátyám.
-Akkor ezt érzem?- kaptam a fejemhez.
-Anyu majd hazavisz, nekem vissza kell mennem a sulib. Otthon találkozunk.-puszilta meg a homlokom, és kiment a teremből. Hirtelen erős fájdamat éreztem a fejemben, úgyhogy inkább visszafeküdtem.
Egy idő után anya bejött, gondolom mindent megbesztek az ápolónővel.
-Gyerünk!- segített fel.
-Sajnálom!- suttogtam, miközbem sétáltunk le a lépcsőn.
-Oh, No. Ez nem a te hibád. De máskor ne vágj vissza, mint most.- dörzsölte meg a hátam.
-De miért kell hazamennem?- zavarodtam össze.
-Mert nem fognak mégegyszer annyira tönkretenni.
-De anyu. Én végig akarom csinálni középsulit.
-Tudom kicsim, de lassítanod kell. Apáddal azon is gondolkodtunk, hogy magántanuló legyél.
-Ó, tényleg?- akadtam ki.- Miért nem lettem már hamarabb magántanuló?- zavarodottnak tűnt.- Na, ezt az egyet nem értem csak. Miért most jut eszetekbe?

Mikor hazaértünk kettesével léptem,hogy hamatabb felérjek a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom és elindítottam a Vámpírnaplókat.